• Megjelenítés

uniós költségvetés

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!

Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:

Lázár hétfőn Brüsszelben az EU-pénzek jövőjéről beszél

Jövő hétfőn és kedden Brüsszelben rendezik meg azt a csúcskonferenciát, amelyen azt járják körbe, hogy hogyan alakítsák ki a 2020 utáni új uniós költségvetés kereteit, hogy aztán februárban informálisan már az EU állam- és kormányfői is átbeszélhessék ezt, májusban pedig kijöjjön első hivatalos javaslatával az Európai Bizottság. A konferencia programjában egy-egy panelbeszélgetés keretében Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Takács Szabolcsnak, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárának a nevét is látjuk. Az eseményt élőben lehet majd követni az interneten.

Kevesebb EU-s pénzzel fenyeget minket a német vezető, Szijjártó gyorsan visszaszólt

Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:

Nagyobb EU-s büdzsé készül, de ez nem feltétlenül segít Magyarországnak

Nagyobb EU-s büdzsé készül, de ez nem feltétlenül segít Magyarországnak

Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.

Megvan az EU jövő évi költségvetése

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetését csütörtökön a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.

Magyar euró: csak megkínál bennünket cukorkával Brüsszel

Nem lesz külön eurózóna költségvetés a 2020 utáni uniós ciklusban, hanem a nagy közös büdzsén belül egy alfejezet jön létre és ennek lesz része egy olyan előcsatlakozási támogatás, amelyből konkrét kérésre kaphatnak pénzt az eurót még nem használó tagállamok - tudta meg a Bruxinfo megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem fogja ránk erőltetni sem az euróbevezetést, sem az ahhoz járó plusz pénzt, csupán belengeti a lehetőséget (cukorka). Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek az eurózónás alfejezetnek mekkora lesz a pontos mérete és az alább jelzett beruházási funkció mögé mennyi felzárkóztatási EU-pénzt "csomagolnának be". Így tehát egyelőre az sem világos, hogy ha Magyarország még sok ideig nem vezeti be az eurót, akkor azzal mennyi ilyen támogatás lehetőségétől esik el.

Megdupláznák az EU közös költségvetését

Az eddigi 140 milliárd eurónak a duplájára, 280 milliárd euróra kell emelni az Európai Unió éves költségvetését az Európai Parlament elnöke szerint. Antonio Tajani a német Funke médiacsoport lapjaiban megjelent interjúiban elutasította a francia elnök javaslatát a külön eurózónás költségvetés és parlament létrehozására és új adónemeket, illetve egységesített társasági adókulcsokat vezetne be a megemelt uniós költségvetés finanszírozása érdekében. Szavai szerint a briteknek legalább 60 milliárd eurós kilépési számlát kellene kifizetnie a Brexit kapcsán. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk:

Kiszivárgott: nagyot ugrana a németek EU-s befizetési kötelezettsége a Brexit miatt

Végre kiderült, hogy jogilag mikor történne meg a britek EU-ból való kilépése és közben az is kiszivárgott, hogy mekkora lyukat ütne a közös uniós költségvetésen, ha azután a britek egy centet se fizetnének be a kasszába. Amint tegnap rámutattunk: a következő 2-3 hét Magyarország szempontjából is kritikusan fontos, mert eldőlhet végre, hogy a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban veszít-e esetleg EU-forrásokat. Ez attól függ, hogy milyen "kilépési számla" módszertanban sikerül megegyeznie a most folyó brüsszeli tárgyalásokon:

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

A kormány szerint Merkel zsarol - Nem sietünk az euróbevezetéssel

Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.

Trükkösen nyitották ki az ajtót ma a magyar euró előtt

Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.

Hatalmas veszteség érheti Magyarországot a mai brit húzás miatt!

Egy korábban már belengetett, aztán háttérbe szorult, Magyarország számára is jelentős uniós forrásvesztéssel fenyegető forgatókönyv derült ki a ma befejeződött harmadik EU-brit kilépési tárgyalási forduló sajtótájékoztatóján. Ennek lényege, hogy a britek csak 2019. március végéig, a brit kilépés dátumáig hajlandók befizetni azt az uniós tagdíjat, amit egyébként korábban a 2014-2020-as ciklus teljes időhosszára vállaltak. Az EU főtárgyalója is láthatóan ingerülten tartotta a sajtótájékoztatót - számolt be az eseményekről a Bruxinfo. Az eseményen egyébként úgy tűnt, hogy a két fél teljesen más filmet néz:

Mégsem pénzzel csalogatnák be Magyarországot az eurózónába?

Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.

Több EU-pénzt fizetnének be a nagyok, de több feltételt is szabnának cserébe érte

Az EU költségvetési biztosa úgy látja, hogy a nagy nettó befizető tagállamok készek lehetnek a brit kilépés miatt kieső összeg nagyjából felének a kipótlására 2020 után cserébe azért, hogy a jelenleginél több feltételhez kössék az uniós támogatások kifizetését - írja egy mai sajtóbeszélgetés alapján a Bruxinfo. Günther Öttinger közben úgy látja, hogy csaknem elkerülhetetlen a kohéziós és az agrártámogatások "elfogadható mértékű" csökkentése, és a cseh kollégája által ma szorgalmazott "árukapcsolásra" is nyitott. Utóbbi azt jelentené, hogy politikai feltételeket, például jogállamisági kritériumok meglétét, kötnék hozzá a 2020 utáni EU-s kifizetésekhez.

Újra megfenyegette Magyarországot a német kancellárjelölt

Németországnak többet kell költenie otthon gazdaságfejlesztésre és arra is fel kell készülnie, hogy többet fizessen be az EU közös kasszájába a britek távozása után, de azok a tagállamok, akik nem vesznek részt a menekültek arányos elosztásában, pénzügyi következményekkel kell számolniuk - ez volt az SPD kancellárjelöltjének, Martin Schulz vasárnapi kampánybeszédének fő üzenete, amelyben konkrétan nevesítette Magyarországot és Lengyelországot. A menekültválságbeli szolidaritás hiánya miatt Schulz már többször nyilvánosan bírálta Magyarországot, ma pedig belengette az EU újabb közös költségvetésének megvétózását is a szolidaritás hiánya esetére. Ezek miatt nem véletlen, hogy a minap Orbán Viktor kormányfő egy budapesti rendezvényen úgy fogalmazott: imádkozni kell Angela Merkel győzelméért. Merkel egyébként tegnap mondott szintén fontosakat az EU-s integráció témájában:

Kilenc lépés, hogy az újabb EU-pénzekkel is jól járjon Magyarország

Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.

Durva beszólást eresztett meg Magyarország ellen az uniós biztos

"Abban az országban, ahonnan én jövök, ha kiderül, hogy rokonoknak ítélsz szerződéseket, másnap letartóztatnak. Persze ez attól is függ, hogy az adott országban milyen szabályok vannak" - ezt a szokatlanul éles beszólást eresztette meg tegnap egy brüsszeli sajtótájékoztatón az EU-támogatásokért felelős román uniós biztos. A válasz arra az újságírói kérdésre érkezett, hogy hogyan lehet garantálni az EU-pénzek jó hasznosulását és a befektetők biztonságát, ha nem a legjobb ajánlat, hanem például a miniszterelnök veje nyer egy közbeszerzésen. A magyar médiában már megjelent leegyszerűsített üzenetek és idézetek helyett mi az alábbiakban a tegnap elhangzott újságírói kérdést és az uniós biztosok válaszait pontosan, a tényleges szövegkörnyezetüknek megfelelően közöljük.

Írásba adta a Magyarországnak is szóló figyelmeztetést Brüsszel

Amint azt a hétfői brüsszeli konferencián elhangzott üzenetekből kihámoztuk: tényleg beleírta az Európai Bizottság a mai vitaindító anyagába azt, hogy akár politikai feltételekhez is hozzáköthetik 2020 után az uniós támogatások kifizetését. Ezt persze csak egy lehetőségként írták bele a papírba, ráadásul körmönfont módon, de sokkal határozottabban állt ki a felvetés mellett a mai brüsszeli sajtótájékoztatón az EU költségvetési biztosa. Az alábbiakban a 40 oldalas papírból csak néhány fontosabbnak tűnő gondolatot emelünk ki.

Megszólalt az EU fő pénzosztója: két út áll most Európa előtt

A Brexit és a szaporodó uniós feladatok miatt évente mintegy 20 milliárd eurós deficit keletkezne 2020 után az Európai Unió költségvetésében, aminek befoltozására kézenfekvő lenne drasztikusan vágni a kiadásokat, de ez nem az üdvözítő út - fejtette ki meglátását a Hetedik Kohéziós Fórumon tartott beszédében Günter Öttinger. Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa szerint két út előtt áll most Európa és ahhoz, hogy 2021 körül ne legyen kapkodás és pénzhiány az EU-ban, a gyorsabb utat kellene választani. A fórum első napján elhangzott további fontos üzenetekről külön cikket írtunk:

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Válságban az autóipar, hatalmas a zuhanás
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility